Ferenc pápa szentmisével nyitotta meg a Caritas Internationalis 21. közgyűlését

Május 23. és 28. között tartja 21. közgyűlését Rómában a Caritas Internationalis (Nemzetközi Karitász). A rendezvény május 23-án, csütörtökön délután pápai szentmisével kezdődött a Szent Péter-bazilikában.

Május 23-án délelőtt Luis Antonio Tagle bíboros, manilai érsek, a Caritas Internationalis elnöke; Michel Roy, a szervezet főtitkára, valamint María José Alexander főigazgató ismertették a közgyűlés témáját („Egy emberi család, egy közös otthon – Ferenc pápa »Laudato si’« kezdetű enciklikája nyomán”) és programját a szentszéki sajtóközpontban.

A nyitó szentmisén elhangzott homíliájában Ferenc pápa az Egyház történetének első nagy gyűlését elevenítette fel, mely az Apostolok Cselekedeteiben olvasható. Heves vita támadt, végül felállt Péter, és ezt a beszédet intézte hozzájuk: „Testvérek! Tudjátok, hogy az Isten kezdettől fogva kiválasztott közületek, hogy a pogányok az én számból hallják az evangélium tanítását, és higgyenek” (ApCsel 15,7). Ez váratlan helyzet volt, amelyre Jézus nem hagyott világos iránymutatást, szabályt, amivel gyorsan megoldható a dilemma. Vajon miért? – kérdezte a Szentatya, majd így válaszolt: Íme, a hatékonyság kísértése. Pedig az Egyház nem akkor működik jól, ha minden kontrolláltan, zökkenőmentesen halad, menetrend szerint. Az Úr nem így jár el: nem választ küld az égből, hanem a Szentlelket. A Szentlélek pedig nem ad utasítást minden napra, hanem olyan, mint a tűz. Jézus nem azt akarja, hogy az Egyház egy tökéletes modell legyen, mely saját szervezettségében tetszeleg, és képes megvédeni jó hírét. Jézus nem így élt, hanem úton volt, nem félt az élet viharaitól. Az evangélium a mi életprogramunk. Arra tanít, hogy a problémákhoz ne kész recepttel nyúljunk, és hogy a hit nem egy menetrend, hanem egy út, amin együtt kell járnunk bizalommal.

Ferenc pápa három fő mozzanatot emelt ki az Apostolok Cselekedeteinek elbeszéléséből a zarándok Egyház számára: a meghallgatás alázatát, a közösség karizmáját és a lemondás bátorságát. Ez utóbbit, vagyis a lemondás szépségét újra fel kell fedeznünk. Az első keresztények bátran vállalták, hogy az Úr hirdetését mindenek elé helyezik. Isten megtisztít minket, a valódi hit által szabadok leszünk. Az Egyháznak nem vállalati kompromisszumokat kell kötnie, hanem evangéliumi lendülettel mennie előre. A megújulás legyen valódi, ne csak máz, amivel fiatalabbnak akarunk látszani. Az Úr a szív megtérését kéri tőlünk, ami a lemondáson át vezet. Ki kell lépnünk önmagunkból, ez az alapvető reform – hangsúlyozta a Szentatya.

Az első keresztényeket a meghallgatás alázata juttatta el a lemondás bátorságához. Nem önmagukkal foglalkoztak, hanem hagyták beszélni a többieket, és készek voltak változtatni saját meggyőződésükön – emlékeztetett a pápa. – Akkor tudjuk meghallgatni igazán a másikat, ha hagyjuk, hogy hangja megérintse bensőnket. Amikor a másik iránti érdeklődés erősödik, akkor kevésbé foglalkozunk önmagunkkal. Nem a saját elképzelésünket erőltetjük rá, nem akarjuk minden áron meggyőzni, hanem meghallgatjuk őt. Nem mi vagyunk a középpontban, az alázatos szolgálat útját választjuk, amin Jézus járt. A szeretetnek ezen az útján a Lélek irányít minket. Figyeljünk oda különösen a kicsinyekre és a legutolsókra. Senkit ne nézzünk le. Vegyük észre az embert, nézzünk a szemébe, keressük tekintetében Istent – buzdított Ferenc pápa.

A meghallgatás alázatától a lemondás bátorságáig minden a közösség karizmáján át vezet. A korai Egyház első vitájában az egység mindig győzött a különbségek fölött. Senki nem saját szempontjait és stratégiáit helyezte előtérbe, hanem a közösség érzését Jézus egyházában, Péter körül, ami nem egyformaságot, hanem közösséget jelent. Egyikük sem tudott mindent, nem rendelkezett az összes karizmával; az együttlét karizmája volt a fontos. Mi volt az első keresztények titka? Az Úrban való szeretet ereje. Az ördög hangja megosztást szít, a Jó Pásztor összegyűjti nyáját. A közösség Isten szavára épül, és megmarad az ő szeretetében.

„Maradjatok meg szeretetemben” (Jn 15,9) – ezt kéri Jézus az evangéliumban. Hogyan lehetséges ez? Úgy, ha közel maradunk hozzá a megtört kenyérben. A tabernákulum előtt és az élő tabernákulumok, a szegények előtt. Az Eucharisztia és a szegények segítenek, hogy megmaradjunk a szeretetben, és átvegyük a megtört kenyér mentalitását. Jézus maga mondja ugyanott: „Amint engem szeret az Atya, úgy szeretlek én is titeket.” És hogyan szerette Jézust az Atya? Úgy, hogy mindent odaadott neki, semmit nem tartott meg magának. Mi se vonakodjunk tehát odaadni mindenünket, követve Istent, hogy szabad és szabadító Egyház legyünk. Jézus azt kéri, hogy maradjunk meg őbenne, nem azt, hogy maradjunk meg az ötleteinknél. Azt kéri, hogy ne akarjunk mindent kontrollálni és irányítani, hogy bízzunk egymásban, és adjuk oda magunkat a másiknak. Kérjük az Urat, hogy szabadítson meg a hatékonyság, a világiasság, az öndicséret kísértésétől! Adja meg nekünk a kegyelmet, hogy Isten szavának útját válasszuk: az alázat, a közösség és a lemondás útját – zárta homíliáját Ferenc pápa a Caritas Internationalis közgyűlésének nyitó szentmiséjén.

 

A Katolikus Karitász az Egyház hivatalos szeretetszolgálata az egész világon. 165 országban működik és önkéntesek millióival igyekszik segíteni a szükséget szenvedőkön. A Karitász szervezetek közötti együttműködés jelentősen segíti az országos Karitász szervezetek hatékonyságát és a Karitász hálózat lényegéből adódóan gyakori a rendszeres együttműködés. Különösen nagy jelentősége van a Kárpát-medence magyar lakta területein működő Karitász központok együttműködéseinek. A magyar Katolikus Karitász is tagja a Caritas Internationalis hálózatának. Hazánkat a közgyűlésen Zagyva Richárd, a Katolikus Karitász országos igazgatóhelyettese képvisel.

Forrás: Magyar Kurír

Fotó: Vatican News

 

A+ A-

1111 Budapest, Bartók Béla út 30. Telefon: +36 1 372 0910

E-mail: office@caritas.org.hu Raiffeisen Bank 12011148-00124534-00100008


Adatkezelési tájékoztató