Hálózatként kell dolgozni és gondolkodni

Kilenc ország karitászszervezete küldte el képviselőit a február 5. és 7. között megrendezett budapesti partnertalálkozónkra, melyen a résztvevők megosztották tapasztalataikat, keresték a lehetőségeket, hogy hatékonyabban segíthessék az ukrajnai háborús helyzet miatt menekültté vált embertársainkat. A találkozó második napján a Magyar Kurír munkatársai is betekintettek a programunkba.

A Caritas Polska szervezte őszi partnertalálkozó – az Ukrajnával szomszédos országok karitászszervezeteinek szakmai találkozója – arra sarkallta a Katolikus Karitászt, hogy Magyarországra is meghívja ezen országok segélyszervezeteinek képviselőit, hogy megosszák egymással tapasztalataikat, jó gyakorlataikat az Ukrajnának való humanitárius segítségnyújtás területén. A rendezvényre a D50 Kulturális Központban került sor. 

A partnertalálkozó mindig egy-egy nemzeti karitász kezdeményezése. Meghívása az együttműködő szervezeteknek szól, azoknak, akiket támogatnak, s akiktől támogatást kapnak. „Fontos, hogy meghallgassuk egymást, tanuljunk egymástól, megosszuk a jó gyakorlatokat. Sok reményt viszek haza magammal. A találkozó megmutatta, milyen csodálatos az a támogatás, amit a segélyszervezetek nyújtanak, mert az valódi változást okoz az emberek életében. Szükség van erre a munkára, így a jövőben is keresni kell a megosztás alkalmait” – mondta kérdésünkre válaszolva Maria Nyman, a Caritas Europa főtitkára. Elismeréssel szólt a Katolikus Karitász munkájáról, hogy „újra és újra mennek, és viszik a segítséget; ott vannak az emberek mellett”.

A három nap során tartott előadások megerősítették, mennyire fontos a közös válaszok keresése a ma kihívásaira. „Hálózatként kell dolgozni és hálózatként kell gondolkodni” – hangsúlyozták az előadók az összefogás, együttműködés szükségességét.

Ausztria, Bulgária, Csehország, Lengyelország, Románia, Szlovákia, Norvégia, Magyaroroszág és Ukrajna karitászszervezeteinek képviselői három napot töltöttek a magyar fővárosban. A konferencián részt vett Herczegh Anita, a Katolikus Karitász jószolgálati nagykövete; előadást tartott Maria Nyman, a Caritas Europa főtitkára és a Catholic Relief Services képviseletében Sanela Imamović.

A program szentmisével kezdődött, előadásokkal folytatódott a délelőtt folyamán; a délután pedig a műhelymunkáé volt.

A nyitó szentmise főcelebránsa és szónoka Mohos Gábor, az Esztergom-Budapesti Főegyházmegye segédpüspöke volt. Koncelebrált Spányi Antal székesfehérvári megyéspüspök, a Katolikus Karitász elnöke; Écsy Gábor, a Karitász országos igazgatója; Vjacseszlav Grinevics SAC, az ukrán Caritas-Spes ügyvezető igazgatója; Andrásfalvy János SDB szalézi elöljáró; Sajgó Szabolcs SJ és Szijártó László, a Veszprémi Főegyházmegyei Karitász lelkiigazgatója.

Mohos Gábor szentbeszédében a béke ajándékát kérte Istentől, Jézus békéjét. Rámutatott: a békétlenség forrása a bűn. Ha követjük Jézust, engedelmeskedünk parancsainak, rátalálunk a valódi békére, mely a szívekben kezdődik, ahogy az elveszítése is.

Lehetséges-e újraépíteni a békét azután, hogy az ember bűne ennyire lerombolta? – tette fel a kérdést a püspök. – Jézus nemcsak azt mondja, hogy ez lehetséges, de saját maga meg is teszi, és követőit is arra hívja, hogy békeszerzők legyenek.

Mohos Gábor azzal bátorította a katolikus segélyszervezet kilenc országból összegyűlt munkatársait, hogy szolgálatuk nagyon fontos lépés a béke irányában, mert ahol rombolás van, ott csak az érdek nélküli segítség, a szeretetből fakadó szolgálat tud a remény jelévé válni.

Spányi Antal püspök előadásában hangsúlyozta: a karitász az Úr rendelte feladat a keresztény ember számára. A jézusi főparancs cselekvő empátiát, tevékeny szeretetet kér tőlünk – ez lehet tanúságtétel a világ számára. A szolgálat akkor hoz eredményt, ha ebben Jézus velünk van, és a másik emberben meg tudjuk látni Jézust – hangsúlyozta a főpásztor. – Szükség van az erőt adó kegyelemre, közös válaszkeresésre, az összehangolódásra, az együttműködésre az országok között és a nem katolikus szervezetekkel is.

A Katolikus Karitász elnöke arra hívta fel a figyelmet, hogy az ukrajnai helyzet hosszú távú segítségnyújtást igényel. Segítenünk kell ott, ahol a szükséget szenvedők élnek; jelen kell lenni az életükben, ugyanakkor imádkoznunk kell a békéért, azért, hogy tárgyalóasztalhoz üljenek a háborúzó felek – fogalmazott a püspök.

Vjacseszlav Grinevics SAC, az ukrajnai Caritas-Spes ügyvezető igazgatója elmondta: egyáltalán nem voltak felkészülve arra az óriási pusztításra, amelyet a háború hozott életükbe. „Nem ugyanazok vagyunk, akik korábban. Minden megváltozott” – írta le helyzetüket. Szólt arról a belső fájdalomról, amit nap mint nap átélnek. Érkeznek halálhírek, az egyik munkatársuk fia is elesett, még a holttestét sem tudták hazahozni. „Ebben a helyzetben sokat jelent, hogy nem vagyunk magunkra hagyva, nap mint nap megtapasztaljuk a szolidaritást.”

A Caritas-Spes Ukrajna-szerte tart fenn központokat. 2023 ezek számának gyors növekedését hozta, tulajdonképpen az egész szervezet lényegében ekkor épült fel. Fő erényük, hogy helyben vannak önkénteseik, a központ az egyes plébániákon működő sejtek révén tudja eljuttatni a segítséget – ismertette a Caritas-Spes igazgatója. Két eset alapján mutatta meg, hogy életük „krízis krízis hátán”: a Nova Kahovka-i gát felrobbantása ivóvízválságot eredményezett, Lvivben pedig célzott dróntámadás semmisítette meg a központjukat.

Pál Norbert, az orosz–ukrán háború elől Magyarországra menekülő személyekért felelős kormánybiztos előadásában azt vázolta fel, milyen válaszokat ad hazánk a menekültek helyzetének kezelésében, megkülönböztetve a kezdeti segítségnyújtást és a hosszú távú, fenntartható megoldásokat. A 2023. novemberi adatok szerint 6,2 millió ember menekült el a háború sújtotta területekről, 3,6 millió a belső menekültek száma, 2,9 millióan vannak a szomszédos országokban, a legnagyobb számban Lengyelországban és Csehországban.

Magyarországon 40 ezer menekült igényelt ideiglenes védelmet. A hosszú távú segítségnyújtásban legfontosabb a szállás, munkavállalás biztosítása és az oktatáshoz való hozzájutás stabilitása. Jelenleg 5200 ukrajnai gyermek tanul magyar iskolákban, akik magyar nyelvtanításban is részesülnek. Lehetőség van a felsőoktatásban való részvételre, ehhez ösztöndíjat, diákszállást és egészségügyi ellátást kapnak. A közösségre találást két központ biztosítja, egy Budapesten, egy Nyíregyházán. A Safe in Hungary weboldal a tájékozódást biztosítja.

Maria Nyman, a Caritas Europa főtitkára elmondta: a háború kitörésekor az európai országokban jelen lévő szervezeteket egyesítő központ számára alapvető, hogy éreztessék, „nem vagytok egyedül”. Folyamatos együttműködést alakítottak ki a tagszervezetekkel. „Közösség épült, és erősödik bennünk és köztünk” – mutatott rá annak értékére, hogy tanulnak egymástól, megismerik egymás jó gyakorlatait.

A központ feladata a főtitkár szerint elsősorban a koordináció, az intézményfejlesztés. Az eltelt időszakban erre koncentráltak, miközben figyelték a jelentkező igényeket, és igyekezetek ezekhez igazodni. 2022-ben Romániában, 2023-ban Varsóban tartottak partnertalálkozót. A főtitkár szerint a Karitász az egyik legjelentősebb segélyszervezet, mely felépítésénél fogva – a szubszidiaritás elve alapján – reagálni tud a helyi igényekre. „Ide meghallgatni jöttem” – mondta a Svédországból érkezett főigazgató.

Zagyva Richárd, a Katolikus Karitász országos igazgatóhelyettese az orosz–ukrán háború kitörése óta végzett tevékenységükről adott tájékoztatást, összegezve a tapasztalatokat.

Ebben a munkában támaszkodni tudtak korábbi – 44 települést érintő árvíz, illetve a vörösiszap okozta ipari katasztrófa – krízishelyzetek során szerzett tapasztalatokra. Ennek alapján három fázisban végzik a segélyezést: gyorssegély, megélhetést biztosító támogatások és integráció, utógondozás. Mindhárom módon jelen voltak és vannak a menekültek életében.

Magyarország tranzitterületnek számít a menekültek számára. A határt átlépő több mint 4,2 millió embernek kellett azonnali segítséget nyújtani, és megszervezni a segélyszállítmányokat Ukrajnába. A háború első félévében a krízisellátást kellett megszervezni, később ugyanezt szervezett módon felépíteni. 2022 nyarától állt fel az integrációs központ a lakhatási támogatások, nyelvi oktatás, munkaerőpiaci támogatás, orvosi szűrések, szabadidős programok biztosítására. Ezen integrációs szolgáltatások nyújtása még évekig szükséges lehet – mondta Zagyva Richárd.

Megfogalmazta, egy karitatív szervezetnek nem lehet csupán az adatok és szabályok alapján segítséget nyújtania. Nagyon fontos az azonnali reagálás, a segítségnyújtásban a személyesség fenntartása. A Karitász a határátlépés nehézsége ellenére hangsúlyt fektet arra, hogy nem szállítmányozó céggel juttatja el az adományokat, hanem személyesen a szervezet munkatársai, önkéntesei biztosítják a szállítást. Écsy Gábor országos igazgató és Herczegh Anita jószolgálati nagykövet helyszíni jelenléte is az együttérzés, összetartozás üzenetét hordozza.

Marija Fedorjal a Caritas Ukraine csernyivci egyházmegyében létrehozott szervezetét képviselte. Elmondta: a román határtól 40 kilométerre fekvő egyházmegyében négy évvel ezelőtt kezdték kiépíteni a segélyszervezetet. Mára létrejött egy hálózat, segíteni tudják a hozzájuk érkező belső menekülteket lényegében ugyanazokon a módokon, ahogy minden karitászcsoport teszi. A nagy számban közreműködő önkénteseknek köszönhetően tudnak pozitív változást elérni az emberek életében. Dicsérte a támogatókat: Dél-Korea, Finnország, Németország egy-egy kiemelt projektjük támogatója. Szervezetüket jellemezve hangsúlyozta alkalmazkodókészségüket, kreativitásukat és kitartásukat.

A Catholic Relief Services (CRS) képviseletében Sanela Imamović elmondta, hogy a szervezet 2015 óta van jelen Ukrajnában. A CRS munkamódszere, hogy figyel, meghallgat, felkészül, és időt szán a sürgősségi helyzetekben is a kapcsolatépítésre. A CRS projektfelelőse kiemelte: fontosnak tartja a szakemberek képzését és a közös döntéshozatalt. „Ha bevonjuk az érintetteket a döntésekbe, messzemenően segítjük a hatékonyságot” – hangsúlyozta.

 

Trauttwein Éva

fotó: Merényi Zita

forrás: Magyar Kurír

 

A+ A-

Képgaléria

1115 Budapest, Bartók Béla út 104. Telefon: +36 1 372 0910

E-mail: office@caritas.org.hu Raiffeisen Bank 12011148-00124534-00100008


Adatkezelési tájékoztató