Az ezeréves határnál szűrt az Orvosmisszió

A Gyimesekbe látogatott a Katolikus Karitász orvosmissziója, ami két éve végez szűréseket a legszegényebb külhoni, magyarok lakta területeken. Kecskés Csoma, a Mandiner munkatársának beszámolója.

Olyan felnőtteket találtak, akiket évtizedek óta nem vizsgáltak: a kisebbségi és peremvidéki lét is akadályozza a helyiek egészségügyi ellátását. Úti riportunk az ezeréves határnál élőket meglátogató magyar önkéntes orvosokról.

 

A Katolikus Karitász orvosmissziója 2017 óta járja a Kárpát-medencét, hogy a legszegényebb magyarlakta területekre eljutva elsősorban gyermekek és kismamák, de mellettük más felnőttek szűrését is elvégezze. Az orvosmisszió tagjai mindezt önkéntesen, díjazás nélkül, saját szabadidejükben teszik. A misszió vezetőorvosával, Vojcek Lászlóval készült Mandiner interjút itt olvashatják

A leggyakoribb célpont Kárpátalja, de több helyen végeznek vizsgálatokat a Délvidéken is. A misszió idén június végén története során először Erdély legkeletibb magyarlakta területére, a Gyimesekbe látogatott.

Ezúttal a Mandiner is csatlakozott az orvosmisszióhoz, hogy részletesen megismerhessük, mivel is foglalkoznak. Útirajzunk a Gyimesekig!

A Gyimes völgye Erdély egyik legtávolabbi szeglete, lakosai a székely eredetű magyar anyanyelvű csángók, akik annak idején a szegénység, a magas adók vagy Mária Terézia madéfalvi vérengzése miatt menekültek fel a hegyekbe. Gerincét a három, gyakorlatilag színmagyar falu képezi: Gyimesbükk, Gyimesközéplok és Gyimesfelsőlok, amik egymást követve harminc kilométer hosszan húzódnak a meseszép, hegyektől, erdőktől ölelt völgyben. Gyimesbükköt 1950-ben a kommunista román állam a román többségű Bákó megyéhez csatolta, ezzel megszüntetve a régió egységét, és megfosztva a magyar lakosságot az anyanyelvi ügyintézés, orvosi ellátás lehetőségétől.

*

Három kisbusszal indulunk útnak Budapestről, tapasztalt szakorvosokkal, frissen végzett rezidensekkel, orvostan-hallgatókkal és önkéntesekkel a fedélzeten. Bár a román utak minősége összehasonlíthatatlanul jobb ahhoz képest, mint amilyen állapotok 10-20 ezelőtt az országban uralkodtak, az egyik autó fékje a Hargitáról való leereszkedés közben felmondja a szolgálatot.

 

Szerencsénkre nem járunk messze Csíkszentdomokostól. Ez a kis székely falu adta Erdélynek Márton Áron püspököt, és innen származik útitársunk, György Alfréd atya, kamilliánus szerzetes is, aki az orvosmisszió aktív tagja és mecénása. Hála neki, gyorsan találunk egy autószerelőt, aki mindenfajta ellenszolgáltatást visszautasítva nem csak rendbe teszi az autót, hanem a javítás idejére kölcsönadja saját öreg Volkswagen mikrobuszát is. Ezzel a kolosszus, harckocsiszerű járgánnyal robogunk hát tovább, és kapaszkodtunk fel a Gyimesekbe.

Utolsó ittjártam óta alig lehet ráismerni a vidékre. Egy évtizeddel ezelőtt a falvak közötti autókázás még igencsak rázós élményt jelentett, és már-már virtuóz vezetési technikával kellett szlalomozni a kátyúk és árkok között. Persze most se tökéletes minden, de sima utak, felújított és felújítás alatt lévő iskolák, frissen felhúzott közösségi ház látványa fogad. A helyiek elmondják, a saját munkájukon felül ez az az anyaországból érkező támogatásoknak is köszönhető.

A szűrés első napja egyszerre két helyszínen, Gyimesbükkön és Gyimesfelsőlokon, a helyi magyar iskolákban zajlik. „Mindenkiről kartont vezetünk, itt feljegyezzük a vizsgálat eredményeit” – mutatja Ildikó, önkéntes recepciós. „A következő alkalommal, amikor visszatérünk, ebből látják az orvosok, medikusok, hogy a korábbi állapothoz képest romlás vagy fejlődés történt.”

A gyermekek szemészeti, fogászati és ortopédiai vizsgálatban részesülnek. A misszió a lúdtalpbetétek mellett huszonhárom szemüveget oszt ki. „A helyiek nehezen jutnak el fogorvoshoz, ezért mindenki örömmel jön” – magyarázza Dr. Malkovits Márta fogorvos. „Mi kezeléseket nem végzünk, annak speciális szabályai vannak. Viszont szűrünk, felvilágosítunk, mindenre felhívjuk a figyelmet, ami fontos lehet, a prevencióra helyezzük a hangsúlyt.”

A fogorvos tapasztalatai alapján a gyermekek állapota a Délvidéken volt a legkedvezőbb, míg Kárpátalján nehezen és csak pénzért lehet fogászati kezeléshez jutni. Itt, Erdélyben is elkelne azonban a kezelés, de nem olyan extrém a helyzet. Kirívó eset itt is akadt azonban, volt egy 9 éves kisfiú, csupa rossz maradó foggal. „Ezt még otthon, rendszeres ellátás mellett is nehéz lenne helyrehozni.”

„Ortopédiai szempontból korábbi tapasztalataikhoz képest jobb állapotot találtunk, a családok többsége egészségtudatosabb, mint Kárpátalján” – állapítja meg Dr. Koroknai András. A jelenlétük azonban indokolt, hiszen a helyiek egészségügyi ellátását a kisebbségi lét is nehezíti, illetve a szűrés mellett az egészségtudatra nevelés szintén fontos célkitűzése a missziónak – fűzi hozzá.

A vasárnap szentmisével kezdődik. Pici templom székelykapuval, kis dombon, körülötte festői hegyekkel, zsúfolásig tele hívekkel. Erdély e szegletét még jellemzi az a fajta általános népi vallásosság, ami ma már igencsak ritkaságszámba megy szélesebb régiónkban. Minden mise végén elhangzik az ima Erdély szentéletű püspökének, Márton Áronnak a szentté avatásáért.

A második napon kizárólag Gyimesbükkön zajlik a szűrés. Ennek a településnek a templomáról kering egy kis anekdota. Még a Ceaușescu-időkben történt, hogy a gyimesbükki plébános elhatározta, új templomot épít. Bukarestből meg is jött az engedély, azzal a kikötéssel, hogy a helybéli pártitkárnak is jóvá kell hagynia. 

A pártitkár a plébános megkeresésére kerek-perec kijelentette: amíg ő a helyén van, nem épülhet templom Gyimesbükkön. A plébános nem jött zavarba. Csak annyit mondott: „Azt a rövid időt még kivárjuk”. Rá három héttel szívinfarktusban elhunyt a pártitkár, és megkezdődhetett a templom építése. Ezt a plébánost Dani Gergelynek hívták, a róla elnevezett általános iskolában folynak a szűrővizsgálatok.

Emberemlékezet óta nem volt felnőttvizsgálat a Gyimesekben

Hatalmas érdeklődés övezi a felnőttek szűrését. Szokatlan és szép gesztus, hogy sokan ünneplőt húznak, a vizsgálat alkalmából felveszik a legszebb ruhájukat. „Mi ezt így szoktuk” – zárja rövidre a témát kérdésemre egy idősebb csángó férfi.

A misszió tagjai vérnyomást és vércukrot mérnek, EKG-vizsgálatot és nőgyógyászati rákszűrést végeznek.

„Még sosem vizsgálták a felnőtteket Gyimesen” – meséli a gyimesbükki magyar általános iskola tanítónője. „Gyermekeket még vizsgáltak a gyermekmentősök pár évvel ezelőtt, idén azonban sehol sem voltak Erdélyben, ehhez állítólag valamilyen jóváhagyásra lett volna szükség, amit a minisztérium késleltetett, szerintem szándékosan.” A tanítónő azt is elmondja, Gyimesbükkön egy Moldvából érkezett román ajkú orvos van, aki nem ismeri a nyelvet, így az idősebbek számára nagyon nehéz a vele való kommunikáció.

A vizsgálatok rocksztárja: az ultrahang

Az orvosmisszió első alkalommal végez ultrahang vizsgálatot. Ez a faluban igazi kuriózumnak számít, gyorsan híre megy, tömegesen jelennek meg az érdeklődők.

„Elég feszített a munkatempó” – mondja Járay Ákos, a Pécsi Tudományegyetem radiológiai szakorvosa. „Összességében a vártnál jobb képem alakult ki az itteni egészségügyi állapotokról. Azonban mindenképpen jó, hogy sikerült ide eljutnunk. Sok beteg jelezte, hogy jobban bízik a mi értékítéletünkben, mint az itteni román kollégákéban.”

Dr. Vojcek László elmondta, az ultrahang vizsgálatnál is születtek meglepő eredmények, például vesehiány. „Nem volt róla tudomása a 42 éves hölgynek, hogy csupán egy vesével rendelkezik. De ováriumdaganatot és szalagszakadást is talált a pécsi egyetemről érkezett kollégánk” – sorolja a példákat az orvosmisszió vezetőorvosa.

A szűrések végeztével a csapat terv szerint ellátogatna Úzvölgyébe, hogy koszorút helyezzen el az ott nyugvó hősök emlékére. Sajnos ez az időjárás miatt nem tud megvalósulni: a napokban leesett eső teljesen elmosta az utat. Tanulsága azonban a puszta tervnek is van: hogy milyen jól megmaradtak a pártállam által az emberekbe épített önvédelmi mechanizmusok, jól jellemzi, hogy figyelmeztetnek bennünket, ne menjünk a kölcsönkapott hargitai rendszámú járművel Úzvölgyébe, mert még lefotózzák és a tulajdonosának baja esik.

Az orvosmisszió két nap alatt a két településen összesen 141 gyermeket és ennél több, 169 felnőttet szűr le. „Ebből is látszik, hogy mennyire alacsony szintű vagy elérhetetlen a felnőttellátás az utolsó magyarlakta falvakban” – vonja le a következtetést Vojcek László. Elmondása szerint 70 személynél végeztek nőgyógyászati szűrővizsgálatot, akiknek döntő többségénél rákszűrés életükben nem történt. „Nagyon súlyos eseteket találtunk, ezek az elváltozások már öt-tíz éve ott vannak. Ha az európai egészségellátás szakmai követelményét nézem, hogy egy-kettő-három évente kötelező a nőgyógyászati rákszűrés, akkor ezeknek mind ki kellett volna már derülniük.”

„Engem a vizsgálat eredményei azért leptek meg, mert azt hittem, hogy itt, Erdély tekintetében az ezeréves határ mellett nincs ekkora űr hagyva a hazai és helyi orvosok által. Itt is szükség van ránk, a jövőben Kárpátalja és a Délvidék mellett időt kell szakítanunk erre a területre is” – összegzi a tapasztalatokat Vojcek László.

Néhány napot töltök csupán együtt az orvosmisszió csapatával, de ez bőven elég ahhoz, hogy bebizonyosodjon: a munka, amit végeznek, sokkal több, mint puszta egészségügyi ellátás.

A misszió tagjai emberséget, szeretetet, törődést visznek a leginkább magukra hagyott területekre. Ahogy a pap a szentmisén fogalmazott: „már a kedvességükkel is gyógyítanak”.

Forrás: Mandiner.hu/Kecskés Csoma

Képek: Vermes Tibor



A+ A-

Képgaléria

1111 Budapest, Bartók Béla út 30. Telefon: +36 1 372 0910

E-mail: office@caritas.org.hu Raiffeisen Bank 12011148-00124534-00100008


Adatkezelési tájékoztató