Karitász határok nélkül
Délvidékre látogatott a magyarországi Katolikus Karitász, hogy tovább erősítse együttműködését a helyi Karitász szervezetekkel. A Karitász vezetői a Szabadkai és a Nagybecskereki Egyházmegye területére látogattak el, hogy betekintést nyerjenek az ott működő szociális intézmények munkájába és további együttműködési lehetőségeket keressenek.
A magyarországi Katolikus Karitász az országos feladatain túl igyekszik szerepet vállalni a határon túli magyarok szociális és egészségügyi segítésében is. A segítségnyújtásnak fontos eszköze a Karitász szervezetek közötti szoros együttműködés. Ennek az együttműködésnek fenntartását és erősítését szolgáló látogatást tettek a magyarországi Katolikus Kariász egyházmegyei igazgatói és országos vezetői Délvidéken. Útjukat Horgoson kezdték, majd további nyolc település után Nagybecskereken fejezték be. A cél az volt, hogy „megnézzük a határ innenső oldalán, hogyan működnek a szociális intézmények, az itteni Karitász milyen feladatokat lát el, és azt is keressük, hogy a magyarországi Karitász hogyan kapcsolódhat be ezeknek a feladatoknak az ellátásába, mivel segítheti az itteni szociálisan nehezebb helyzetben levő embereket.” – mondta Écsy Gábor, a Katolikus Karitász igazgatója.
Első programként ellátogattak a horgosi Bárka napközibe, ahol a fogyatékkal élő fiatalok napközi ellátását és az ott működő speciális szociális foglalkoztatással is megismerkedhettek, mint a laskagomba termesztés és a szappankészítés. Magyarkanizsán a Fészek napközit nézték meg, ahol sajátos nevelési igényű és nehezen kezelhető, magatartászavaros fiatalok nappali intézménye működik, segítve a tanulásukat, közösségi nevelésüket, társadalmi beilleszkedésüket. Kelebián találkoztak a Szabadkai Karitász elnökével, Paskó Csaba atyával is, akit rendkívül sokrétű feladatairól, a zeneművészet és gasztronómia szerelmesei is ismerhetnek. Zentán meglátogatták a polgármestert és a szabadkai Karitász és Zenta önkormányzatának példaértékű együttműködésének gyümölcseivel ismerkedtek, melynek keretében a rászorulók támogatása hatékonyabban összefogással valósul meg. A zentai Szent Teréz Plébánián tett látogatáskor kiderült, hogy a plébánia Karitász szervezete által működtetett népkonyha napi 350 adag ételt biztosít rászorulóknak és az általuk működtetett idős napközi ellátottjainak.
A Szabadkai Karitász óbecsei Szent Rókus napközije szintén fogyatékkal élő felnőttek gondozását és foglalkoztatását segíti, amelynek megtekintése után a Poverello Alapítvány által működtetett óbecsei és dreai lurkóház iskolán kívüli nevelő munkáját ismerhették meg, amely a hátrányos helyzetű gyermekeknek nyújt segítséget a tanulás, az étkezés és az integrált nevelés területén. A Csantavéri Karitász 14 tagjával történő találkozás során pedig bemutatásra kerültek az önkéntesek által működtett programok, a havi ruhaosztás, az egészségnap, amelynek keretében fodrász és manikűrös fogadja ingyenesen a rászorulókat és az időseket. Emellett húsvétkor és karácsonykor rászorulók számára ünnepséget szerveznek, tanszerekkel és élelmiszerrel segítik a rászoruló családokat. S hogy mindezt finanszírozni tudják a felajánlott adományokon túl maguk is szerveznek eseményeket, amelyek karitatív célú bevételt hoznak: évi kétszer karitász bált tartanak, és figyelemre méltó az általuk rendkívül nagy erőkkel végzett PET palackok gyűjtése. A lakosok bevonásával alkalmanként teherautónyi palack gyűlik össze, amelynek szervezésével, összegyűjtésével, válogatásával sok munkájuk van, de boldogan csinálják, mert ez ebből származó bevételből nagyon sokaknak segítenek élelmiszerrel, tűzifával és sok más alapvető eszközzel. Ez az egész évben közösségben végzett karitász munka nagy örömükre van az önkéntesként rendszeresen ténykedő Karitász tagoknak, és ez az önkéntes mozgalmi jellegű tevékenység az alapja a Szabadkai Karitász 20 plébániai karitász csoportjának is.
A Szabadkai Karitász központjában az igazgató, Ric Gábor mutatta be szervezetük munkáját. A plébániai csoportok rendszeres koordinálása mellett házi segítségnyújtó szolgálatot működtetnek és a települések által biztosított falugondnoki szolgálatot koordinálják, és számtalan más szociális projekt valósul meg egész évben a rászoruló célcsoportok támogatása céljából. Fontos különbség a magyarországi szociális helyzettel szemben, hogy az állami szociális és egészségügyi szolgáltatások kiegészítésére itt sokkal nagyobb szükség van, a működtetett intézmények és szolgáltatások állami finanszírozása sok esetben nem megoldott, így a Karitász által felvállalt intézmények működtetéséhez nagyobb anyagi forrás kell. Ezeket többnyire adományokból és külföldi Karitász partnerszervezetek támogatásaiból, pályázatokból finanszírozzák, így nem csak a szegénység elleni, hanem a forrásokért történő küzdelem is maghatározza munkájukat.
Az Újvidéken működő cigány közösségek számára létrehozott óvoda meglátogatása után a nagybecskereki egyházmegye felé vette az irányt a csoport, és a muzslyai szalézi kollégium magyar ifjúságnevelő munkájával és Sztojan atya szalézi szerzetes elképesztő munkabírásával és elhivatottságával ismerkedhetett meg. Nem ismeretlen intézmény ez a magyar Karitász számára, hiszen a Kárpátalján és Délvidéken dolgozó orvosmissziós csoportja már kétszer is volt Muzslyán és végzett ortopédiai, fogászati, szemészeti, nőgyógyászati vizsgálatokat a kollégiumban nevelkedő 51 fiatal és a környéken lakó gyermekek és felnőttek körében. A tanulmányút utolsó napján Német László nagybecskereki püspök fogadta az igazgatókat és mutatta be egyházmegyéjét és a területen élő 40.000 magyar szociális, kulturális, politikai helyzetét. Kiemelte a helyi hívő közösségi csoportok megalakulásának és megmaradásának fontosságát, és az egyházközségeknek azt a képességét, hogy a helyi pap mellett a hívők is aktív részesei legyenek a közösségeknek, szervezzék és működtessék a hitéleti eseményeket akkor is, ha már a papnak erre a települések száma, vagy a tevékenységeinek sokasága miatt nem jut elég ideje. Hiszen ez lehet a hívő közösségek, így például a Karitász erősödésének, túlélésének a záloga is.
Halmai Tibor, a nagybecskereki egyházmegyei Karitász igazgatója elmondta, hogy az egyházmegye területén működő 38 plébánia közül 18 plébánián van kifejezetten aktív és közösségként működő karitászcsoport. Számukra rendszeresen szerveznek találkozókat, lelki napokat, képzéseket és folyamatosan ösztönzik a plébániákat az Egyház hármas küldetésének (liturgia, igehirdetés, szeretetszolgálat) teljes megélésére és a Karitász megszervezésére is. Az egyházmegyei központ emellett szociális segélyprogramokat indít és az idősek ellátását segíti nagy erőkkel házi segítségnyújtással.
A már meglévő tevékenységek mellett a szervezetek együttműködésének további eleme lehet a jövőben az önkéntesek összehangolt, tudatos képzése, a meglévő ismeretek, kézikönyvek, képzési anyagok átadása is. A magyar szervezet felajánlotta, hogy mindkét délvidéki magyar egyházmegyei Karitász küldhet munkatársakat, önkénteseket a képzésekre, így a már 10 éve tudatosan kidolgozott és fejlesztett önkéntes képzési ismeretanyag a határon túli magyar karitász szervezetek javát is szolgálhatja majd.
Zagyva Richárd
